Húsvét, mint ünnep...

Húsvét, mint ünnep...

Mit is jelent a Húsvét?

A tavasz igazi nagy ünnepe a húsvét. A kereszténység ezen a napon ünnepli Krisztus feltámadását. Húsvétkor ér véget a negyven napig tartó böjt. Innen származik az ünnep magyar elnevezése is. A húsvéti szertartásokhoz tartozik a sonka, bárány, kenyér és a tojás megszentelése. A megszentelt ételeket és maradékait mágikus tárgyként használták. A szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A húsvéti étel morzsáját is megőrizték, s nyáron verebek kártevése ellen kereszt alakjában meghintették vele a gabonaföldeket. Többféle hiedelem és szokás is fűződik a húsvéthoz. Köszöntőszokások is ismeretesek húsvétkor. Húsvét második napja, hétfő a húsvéti locsolás, másutt a húsvéti korbácsolás ideje. Húsvétkor volt szokásban a komatál küldés. A gyermekek megajándékozása (a nyuszi által hozott édesség, tojás) újabb eredeti szokás. Húsvéti bál, mely rendszerint húsvéthétfőn zajlik, az ország egész területén divatos volt. Húsvét hagyományos étele a bárány. Már a levesestál is megkaphatja belőle a magáét, a tartalmas, kocsonyásodó bárányfejleves képében. Legvonzóbbak talán mégis a rántott comb szeletei, vagy a ropogósra sült, szalonnával tűzdelt gerince. A báránypörkölt és a tejfölös paprikás, a töltött báránycomb is nagy sikert arat az ínyencek körében. Tavasz elején aligha lehet jobb falatokat rakni a húsvéti asztalra, mint a gyenge fiatal báránykát a friss salátákkal. A legelevenebben élő magyarországi népszokás a húsvéti locsolás. Hajdan húsvét hétfőjén falvainkban a legények a lányokat, gyakran tiltakozásuk ellenére is, a folyóhoz, patakhoz hurcolták és megmártották a vízben, vagy pedig a kútból merített hideg vízzel locsolták meg. Állítólag ettől jobban virágzott a lányok szépsége. Ma már szelídebbek a húsvéthétfők. A gyermekek locsolkodása szagos vízzel, rövid versikék kíséretében, adománykérés céljából újabb keletű, városokon is ismert szokás. A locsolók festett tojást vagy más néven hímes tojást kapnak a lányoktól, asszonyoktól. A húsvéti tojás a húsvéttal, mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, ugyanis az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A húsvéti tojásfestés a nők dolga. Kétféle készítési módot használnak: írást és karcolást. Ezen a napon a fehér asztal élvezetét elhomályosítják a népszokások, pontosabban a húsvéti locsolkodás. A locsolásért köszönet jár, a húsvéti tojáson kívül finom sütemény, szendvics, no meg a jó ízű ital, likőr, bor, üdítő, melyik háznál mi a szokás. A húsvéthétfői hagyománynak megfelelően állítottam össze a locsolóknak szánt ételek, italok receptjeit.

Húsvéti szokások és érdekességek

A húsvéti szimbólumok, a tojás és a nyúl a termékenység, az új élet kezdetének szimbólumai. Európában a XVI. században ajándékoztak egymásnak először tojást az emberek, a húsvéti nyúl csak később, kb. 100 éve jött divatba. A festett tojás piros színe Jézus vérét szimbolizálta. A tojásdíszítésnek nagy hagyományai vannak; a természetes anyagokkal való színezés mellett mindenféle arany- és ezüstlemezkékkel, szalagokkal, sőt csipkével is díszítették a tojásokat. A hímes tojásoknál apró lemezkékkel takarták be a tojást, és ott nem fogta be a festék. Az írott tojáshoz forró méhviaszt kell készíteni, írókával megírni a tojást, és beletenni hideg festőlébe, annál tovább kell benntartani, minél sötétebb színt szeretnénk. Ezután felmelegíthetjük a levet, ekkor a viasz megpuhul, amelyet ruhával könnyen le lehet törölni. Egy kis zsírral átdörzsölve szép fényes lesz a tojás. Egyszerűbb módszer a csepegtetés, ekkor forró viasszal (gyertyával) csepegtetünk pettyeket a tojásra, festjük, majd a viaszt eltávolítjuk. A tojást karcolással, batikolással, patkolással is díszítik. A királyi udvarokban - francia, orosz - előkelő ajándék volt az ékszertojás. A leghíresebbek II. Miklós orosz cár udvari ékszerésze, Fabergé francia ötvös által készített ékszertojások voltak - a tojások aranyból, platinából, kristályból és válogatott drágakövekből készültek. Ezek a tojások ma is nagyon sokat érnek.

Húsvéti ételek

Magyarországon a húsvét elképzelhetetlen főtt sonka, főtt tojás, torma és kalács nélkül. Az asztalon megtalálhatóak a friss tavaszi zöldségek, az újhagyma, a retek, uborka is. Az asztalt üde tavaszi virágokkal, nárcisszal, jácinttal, barkával, tulipánnal díszítjük. Olaszországban sonka helyett a Corallina nevű szalámit fogyasztják a főtt tojás mellé, és akárcsak karácsonykor, most is megsütik a híres kalácsot, a panettonét. Franciaországban inkább sült bárányt fogyasztanak, amely mellől nem maradhatnak el a kellemes vörösborok sem. Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt és kemény tojást tesznek az ünnepi asztalra. És nem csak sört isznak, de húsvétkor divatosak a tojás- és mandulalikőrök is. Svédországban az ünnepi asztalt nemzeti színekbe öltöztetik, gallyakat állítanak vázába, és azt kékre és sárgára festett tollpihével díszítik. A reggeli marcipánnal töltött, tejszínhabos zsemle. Az ünnepi étel pedig Jansson megkísértése: ez sózott heringgel és hagymával lerakott burgonya tejszínnel sütve.

Ha hagyományosan akarnak étkezni húsvétkor, akkor.

Nagycsütörtökön egyenek parajból készült ételeket, Nagypénteken tojást és halat, Nagyszombaton estig böjtölni kell, így napközben kalácsot fogyasszanak; este jöhet a sonka, tojás friss zöldségekkel, Húsvétvasárnap sült bárány kerüljön az asztalra, Húsvéthétfőn a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált italféle dukál.